POLISZTIROL BETON
- Információk és letöltések-

  1. Polisztirol beton »

Az alábbiakban néhány hasznos információ megismerésére van lehetőség, valamint szakmai anyagokat is összegyűjtöttünk, ezeket a letöltés gombra kattintva tudják elmenteni.

Ezek elsősorban a polisztirol beton / könnyűbetonnal illetve egyéb könnyűadalékos betonokkal kapcsolatosan adnak támpontokat.

Néhány tény a polisztirol-gyöngy alkalmazásáról és felhasználásáról

A polisztirolt – mint alapanyagot, kedvező tulajdonságai miatt – nagyon sokféleképpen használja fel az ipar. 

Leggyakrabban csomagolóanyagként, tér- és vázkitöltőként vagy hőszigetelési rendszerek alapanyagaként találkozhatunk vele.
A polisztirol-gyöngyök gyakorlatilag levegővel “töltött” gömb alakú részecskék.

Alapvetően 3-féle típusát ismerhetjük a mindennapokban:

  • EPS (Expanded PolyStyrene): különböző szemcseméretű, nagy levegőtartalmú gömbalakú részecskék kis fajsúlyú és nagy térfogatú halmaza, ezt a fajta PS-t alkalmazzák leginkább csomagoló- és szigetelőanyagként.
  • XPS (Extruded PolyStyrene): préseléssel előállított táblázott szigetelőanyagok, elsősorban lépésálló vagy szerkezeti szigetelőanyagként alkalmazzák. Jellemzően nagyobb sűrűségű mint az EPS.
  • PPS (Prepuff PolyStyrene): polisztirol-hulladékok újrafeldolgozása során előállított – főként felületbevonati anyagként – alkalmazott alapanyag.

Akár csomagolóanyagként, akár szigetelőanyagként kerülnek alkalmazásra/felhasználásra, a legtöbb műanyaghoz hasonlóan problémát okoz a belőlük keletkezett hulladékok tárolása, feldolgozása. Napjainkban szerencsére egyre több országban tiltják be a közvetlen/közvetett elégetésüket és külön figyelmet fordítanak az újrafeldolgozásukra, újrahasznosításukra.

Építőipari alapanyagként elsősorban az újrahasznosított polisztirol-gyöngy kerül alkalmazásra. Felhasználásukat jelentősen korlátozza a tény, hogy a belőlük készíthető anyagok (habarcsok, betonok) gyenge mechanikai jellemzőkkel rendelkeznek, bár hőszigetelőképességük nagyon jó.

Miért előnyösebb a polisztirol-gyöngyöt - mint vázkitöltő anyagot - alkalmazni könnyűbetonok adalékanyagaként?

Nagy általánosságban ha betonokról van szó, mindenkinek a különböző méretű kavics-aggregátumok jutnak eszébe, mint vázkitöltő adalékanyag. A vázkitöltő anyagok cementvázba történő “beépülését” elsősorban az anyagi minőségük és a felületük nedvesedési jellemzői határozzák meg. 
 
Úgy működnek, hogy a cementpép “körbefolyja-körülveszi” (leggyakrabban) a kavicsok felületét, majd megszilárdul körülöttük.
Napjainkban a kavics-aggregátumokon kívül már többféle vázkitöltő anyag létezik, ezeket elsősorban forgó csőkemencés granulálással állítják elő. Általános jellemzőjük, hogy a kavics-aggregátumoknál könnyebbek és kedvezőbb nedvesedési jellemzőkkel rendelkeznek, valamint előállításuk nem jár közvetlen környezetkárosító hatással, de költség- és energiaigényesek és így csaknem minden esetben drágábbak a hagyományos folyami kavicsoknál.

A közhiedelemmel ellentétben a polisztirol-gyöngyök is alkalmazhatók vázkitöltő anyagként. Előnyös tulajdonságait az alábbiakban foglalhatjuk össze:

  • fajlagos tömegük lényegesen kisebb mint a kavics-aggregátumoké, de még a granulált könnyűadalékokénál is, így alkalmasak a betonok súlycsökkentésére
  • mivel legegyszerűbben levegővel töltött műanyag gömbökként írhatók le, ezért hőszigetelő képességük kiváló, így a belőlük készíthető súlycsökkentett beton nagyon jó hőtechnikai jellemzőkkel rendelkezik
  • gyakorlatilag bármilyen PS-hulladékból előállítható olcsón és egyszerűen, újrahasznosíthatók akár otthon házilag is, de az ipari feldolgozása is jelentősen költséghatékonyabb
  • akár az ipari, akár a lakossági alkalmazását tekintve nem igényel speciális szakértelmet a belőle készült különböző betonkeverékek elkészítése

Miért alkalmas az "ICL-PS-LWC" típusú könnyűbeton házépítésre?

Egy anyag felhasználhatóságát szerkezeti elemként (falazó- vagy blokkelemek) és/vagy szerkezeti anyagként (pl: monolitbetonként), az határozza meg, hogy milyen építőkémiai jellemzőkkel rendelkezik az adott anyag. A különböző építési szabványok egyedi és kötelező jellemzőket írnak elő a különböző felhasználási területek alapján:

  1. Technológiai (mechanikai) előírások: az anyagok nyomó- és hajlítószilárdságát valamint vízzárósságát és tűzállóságát határozzák meg
  2. Energetikai (hőtechnikai) előírások: az anyagok hő- és hangszigetelőképességét valamint páraáteresztő képességét (a szerkezetek “szellőzését” meghatározó paraméter) szabályozzák

Tehát alapvetően a fent említett jellemzők együttesen határozzák meg, hogy adott anyag – esetünkben a polisztirol adalékolt könnyűbeton – alkalmas-e arra, hogy szerkezeti anyagként felhasználhassuk.

További szempont az építőanyagok tekintetében, hogy milyen formában alkalmazhatók: szerkezeti elemként (falazóelemként) vagy szerkezeti anyagként (monolitként) is gyárthatók-e belőle szerkezetek.

Az “ICL-PS-LWC” könnyűbetonok alkalmasak – többek között előregyártott zsaluzat alkalmazásával – 

  • monolit falszerkezetek kialakítására, valamint
  • falazó- és blokkelemek, illetve
  • panelelemek gyártására is, mivel betontechnológiai jellemzői ezt lehetővé teszik.

Az eljárással – egyéb költségtételek mellett – nagymértékben csökkenthetők az adott szerkezetek kivitelezési időtartamai és az utólagos hőszigetelés költségei is. Összehasonlításul a leggyakrabban alkalmazott szerkezeti elemek (falazóelemek) néhány technológiai jellemzője táblázatos formában:

szerkezeti elemek technikai jellemzője

Az "ICL-PS-LWC" típusú könnyűbetonból és egyéb betontípusból készített falazatok költségvonzatai

Amennyiben úgy dönt valaki, hogy házat épít – vagy már épített házat – az tudja, hogy nagyon sok tényezőt kell figyelembe vennie ahhoz, hogy idő és költséghatékony legyen a kivitelezés. Már a  tervezés során célszerű hosszabb távú tényezőket is figyelembe venni, ilyen tényező az épületek-épületszerkezetek energetikai jellemzői.
 
Egy lakóépület (utólagos) hőszigetelési költségei akár a szerkezet teljes költségének kb. 15-20%-át is kitehetik, tehát célszerű figyelmet fordítani a megfelelő építési technológia és építőanyagok kiválasztására. Az “ICL-PS-LWC“ technológiával gyártott falazó- és blokkelemek és az “ICL-PS-LWC” könnyűbetonok polisztirol-gyöngy tartalmuknak köszönhetően jó hőszigetelő képességgel  rendelkeznek, így utólagos hőszigetelésre gyakorlatilag nincs szükség.

Az alábbi táblázatban 3 betontípusból (normál kavicsbeton, duzzasztott-granulált könnyűadalékos könnyű-beton és “ICL-PS-LWC”) monolittechnológiával és előregyártott zsalurendszer alkalmazásával készült falszerkezetek (külső falak) négyzetméter árait mutatjuk be. A számítások alapját az adja, hogy a kedvezőtlen hőszigetelőképességgel rendelkező anyagokból épült szerkezeteket utólagosan kell hőszigetelni, aminek alapanyag-, állványozási- és munkabérköltségei is jelentősek.

falszerkezetek m2 árai
Letöltés

Hasznos linkek

Amennyiben több információt szeretne az adalékos könnyűbetonokról, polisztirol betonokról az alábbi hivatkozásokon tájékozódhat:

BETON szakmai havilap 2002. októberi számából​

MEGNYITÁS

Ezermester – Könnyű betonok a gyakorlatban​

MEGNYITÁS

“A könnyűbeton tényleg könnyű?”

MEGNYITÁS

A könnyűbetonról bővebben is…

MEGNYITÁS

Letöltések polisztirol beton témában

Könnyű adalékanyagok és adalékos könnyűbetonok

LETÖLTÉS

Könnyűbetonok tűz és fagyállósága

LETÖLTÉS

Könnyűbetonok jellemzői és alkalmazásuk

LETÖLTÉS